Ma hajnalban Zsolti fölébresztett és a fülembe búgta, hogy elmenne horgászni viszi Zsombit is. Egyből fölébredtem:- Mi bajod? Zsombit? De hát alszik, későn feküdtünk le, megyünk ebédre szülinapi buliba, fáradt lesz. És egyébként is felébresztettél, nyűgös vagyok, csinálj amit akarsz...menjetek! És ezzel behunytam a szemem. Hallottam zajokat még, de mindig visszaaludtam, persze ez már nem olyan. Nem sokkal később jön mellém Zsombi:- Hát, te? Nem mentél?- Nem volt kedvem... Összebújtunk kicsit, de már aludni nem tudtunk. Hálisten Nata aludt, amikor felébredt, odaállt mellém és azt mondta: -Azt akarom mondani, hogy ha óvódás leszek, veszel nekem korcsolyát?- Igen -mondtam én. -Jó válaszolta és elment játszani.

Így indult a mai napunk. Kicsit mérges voltam apánkra, hogy miért fél6-kor találja ki, hogy horgászni akar és ébreszt föl mindenkit, de mire kimentem a konyhába és láttam, hogy hozott nekünk reggelit, addigra el is szállt a mérgem. Mégis csak rendes ember az én uram.

Tegnap amúgy Dunaújban voltunk az új élményfürdőt néztük meg. Nekünk tényleg élmény volt. Elég lazára vettük a napot, délelőtt henye- (be sem ágyaztunk) elmentünk venni Öcsinek ajándékot (50 éves -basszus), kb fél1-kor indultunk Dújvárosba. Előbb elmentünk valahova kajálni, mert féltem, hogy a fürdőben csak lángos és társai lesznek és hatalmas sorban állás. Úgyhogy ettünk egy helyen, gyerekek nagyon szépen viselkedtek, Zsombi képes volt egy hatalmas szelet húst benyomni, mert annyira élvezte, hogy ő vághatja, rendes késsel és téynleg nagyon ügyesen bánt vele. Kb fél3-ra értünk a fürdőhöz, onnantól kb 5-ig ki sem jöttünk a medencékből. Nagyon élvezték a gyerekek. Zsombi tök egyedül lecsúszott egy elég hosszú, zárt csúszdán. Én kicsit aggódtam, nehogy megijedjen, de ő nagyon boldogan érkezett a vízbe. Miután alapos kiáztattuk magunkat, összeszedelőzködtünk és elmentünk Szilvikéékhez Nagyvenyimre. Nagyon kellemes és egy kicsit remélt meglepetés volt, hogy Szilvike odaszervezte Adrit is akit már ezer éve nem láttam, 16 hónapos a kislánya Emese, most láttam először. Sajnos az este elég rövid volt, hamar menniük kellett Adriéknak, mert a leányzó mégis csak pici még, elfáradt. A mieink Nata, Levente, Zsombi, Dani jól bírták. Háromnegyed 9-kor indultunk el, gyerekek elaludtak a kocsiban, felvittük őket és úgy ahogy voltak ágyba tettük a dedeket. Még jó, hogy nem ágyaztunk be, persze készültünk erre...

Most gyorsan nekiállok megsütöm a rétest, mert 11kor indulunk Juliékhoz szülinapi buliba Bölcskére. Nem tudom mi lesz a kerti partiból, fürdésből és ping-pongozásból, mert most itt éppen beborult. Úgyhogy lehet, hogy marad a benti-parti.