Olyan édi Nata. Kapott Krisztitől egy beszélő babát szülinapjára, annyira boldog vele, ennyire még semminek sem örült, mint ennek a babának. Olyan édesen játszik vele. Puszilgatja, simogatja, ölelgeti. Azzal alszik, hurcolja mindenhova. Zsombi is játszik vele egyébént, valamelyik reggel amikor mentünk az oviba, Nata már elfáradt és átadta a babát nekem, Zsombi elkérte, hogy majd ő viszi, és beleültette a nyakába, úgy vitte. Jópofa volt. Persze azóta Nata is a nyakában hordja a babát. Mondtam Zsombinak, hogy úgy látszik neki is kell venni egy babát, akkor azt mondta, hogy oké anya, de ne mond el senkinek.

Ma van Nata szülinapja! Isten éltesse!
Itt voltak anyósomék (papa, mama) És anyum, sőt még tesóm is feljött. Már reggel megköszöntöttük a nagylányt, megkapta a kis konyhát, papáéktól fapizzát, nagy sikere volt. Tesómétól retro piros edényészletet, nagyon tuti. Játszanak is vele egész nap, még Zsombi is.
Olyan aranyos volt az előbb az ölébe vette a babáját, és egy kis kanállal etetni kezdte, úgy hogy előtte megfújta, hogy ne legyen túl meleg. Olyan kis jóságos.

Natáról írok pár sort milyen 2 évesen:
10 kg, 83 cm, 12 foga van nagyon formás leányzó.
Beszéde néhány szóra korlátozódik: apa-anya, baba, pápá, mama, papa,oda, ott, pisze (ha isze-piszézni akar) arra, haza, gyere, kérek, adjál, didi, nem, de, igen, ja, aha, kaka,böbö (ez azt jelenti bilibe) vau, ezt mondja minden állatra, kivéve a lovat, mert arra mondja, hogy ló,kuka (kukac) góó(golyó) bóó(bogyó) Bojé (boribon),hamm, anna (ezt akkor mondja, ha mégegyszer akar valami, de mondja Annára is Anna és Petiből) Nana (ez ő maga). És még gondolom pár szó, ami most hirtelen nem jut eszembe. Nagyon sokmindent utánoz, de ezeket magától mondja és használja.

Elkezdte a szerepjátékokat:Szeret orvosi táskával játszani, fonendoszkóppal meghallgat mindenkit, magát is , sóhajt hozzá. Főz, etet, babázik, tologatja, takargatja a babáját.
Szeret duplozni, autózni. Imádja a bicikliket.
Mozgása nagyon jó, ha leülünk a hátunkon keresztül felmászik a nyakunkba, minden segítség nélkül. Egyedül, szabályosan előre bukfencezik. A játszótér ördöge volt nyáron. Fel és lemászik az emeletes ágyon. Ki-be mászik az etető székéből(mondjuk ezt már nagyon régóta.) A lépcsőházban le és felmegy egyedül, kapaszkodik persze a korlátban.

Kb egy hónapja szobatiszta. Utcán, ágyban, mindenhol.


Egyedül eszik, iszik, vetkőzik, csak a bodyt nem tudja levenni.

Nem nagyon válogat, nagyon szereti a leveseket, úgyhogy mindig van leves próbálok sok zöldséget, lencsét, babot, borsót stb főzni. Szereti a műzlit reggelire, natúr joghurtot magában. Persze a csokit is.De gyümölcsöket is megeszi szívesen. Vacsorára általában szendvicsfélét eszünk, vagy a maradékot. Jól csúszik a tészta, a palacsinta. Inni vizet szeret, néha belekóstol a felnőtte üdítőjébe.
Ja, és szopik is éjjel kb 2x, nappal 1-2 alkalommal. Viszont este, és délutáni alvás előtt nem.
Éjjeli szopása úgy működik, hogy elaszanak a gyerekszobában együtt (persze én/néha apa is köztük vagyunk, majd kijövünk, ha elalszanak) Nata ha ébred jön át a mi szobánkba, és általában kéri is a didit, de amint végez, megy mellém a földre az előre odakészített szivacsra, utána 4 körül ébred újra és jön szopni, majd vissza a helyére. Nagyon kényelmes ez így nekem, mert kiszolgálja magát, és olyan édes amikor sietősen rákap a cicire, ilyenkor mindig kicsit ellágyulok, úgyhogy nem nagyon forszírozom a leszoktatását, bár néha úgy gondolom már terhes ez nekem. Eléggé ingadozó az álláspontom.

Még mindig nagyon anyás, most, hogy elkezdtem dolgozni és többször is elválunk, mindig sír amikor búcsúzom, de nagyon hamar megnyugszik. És jól el is van nélkülem. Rengeteg bohóckodik, jókat röhög, kedves.
Gyerekek között, elég érdekesen érvényesíti akaratát. Kiabál. Szóval ráüvölt mindenkire, aki esetleg az ő játékával akar játszani, vagy , ha bármi sérelem éri. Sokszor sajna már sérelemként éli meg, ha ránéznek, vagy más is közeledik az ő játéka felé. És látom, hogy az egygyerekes anyukák furán néznek rá, a többgyerekes anyukák megértőek. Hát ez van, nem tudok mit kezdeni vele. Viszont attól nem kell tartanom, hogy esetleg bárkiben is kárt tesz, mert nem üt, nem csíp, nem harap, nem durva, csak sikít. Mondjuk ettől is sírva fakadt már egy-két nálánál idősebb-magasabb kisfiú. Tegnap pl. egy egész osztálynyi kb:9-10 éves gyerekre ráüvöltött, hogy "neeem", amikor nem akarta, hogy ő is ott legyenek a vonatos játéknál, ahol mi voltunk.

Hát ilyen lány a mi Natasánk 2 évesen.