2020. december 13., vasárnap

És újra itt vagyok.

Most meg fogadom, hogy újra írni fogok. Van mit. 

Bori már másodikos, tancoslany. Ügyes. Odi a barátnője A legjobb. :) Főnix be jár táncolni. Sajnos ez a rohadt Covid eléggé behatarolja a lehetőségeinket. Bori jól tanul ügyes kislány. Szívesen jár iskolába is.


Nata 6.os. Ő is szeretne jövőre a 6 osztályos gimibe menni. De nem túl szorgalmas, nagyon hullámzó a teljesítménye. Sokszor kell vele tanulnom, noszogatnom. De ezt leszamitva egy tündér még mindig. Nem tudom sikerül-e majd a felvételi. Ő a pódium tancstudioba jár, gimnasztikara, nagyon élvezi, egy igazi tornászlány. 


Zsombi már 9.be jár. Jól érzi magát a gimiben, nagyon bejott neki. Baratnőzik, Eszter személyében. Eszter jó hatással van rá, sokat komolyodott, lenyugodott. Nagyon jó fej. Elégedett vagyok a tanulmányi eredményével is, persze lehetne sokkal jobb is, de így sem rossz.



A mi (felnőttek) eletunkbe is történtek az idei évben változások. Zsolti új munkahelyen dolgozik 10.01 tol. PARt-os lett, nagyon örülünk, nagyon szereti. Ki van cserélve.

Én iskolavedono lettem. Nem könnyű és nem mondom, hogy álmaim netovábbja, de elég jól elvagyok vele. És mivel most viszonylag jó berunk van, nem is gondolkodom a pálya elhagyásán. 


Tavaly (2019.09. 30 - minden nagy dolog Zs szülinapja körül tortenik-) költöztünk az új házba. Egy nagy közös álmunk valósult meg ezzel. Éltünk a CSOK lehetosegevel és belevagtunk. Nem volt könnyű év, de nem mondhatom, hogy nem élveztük. Igaz másról nem nagyon tudtunk beszélni, csak az epitkezesrol. Mindketten beleadtuk minden energiánkat, tudásunkat, ratermettsegunket. Szerencsére mindent meg tudtunk oldani közösen. De egymás nélkül nem ment volna.