Nos, újra itt.
Szóval Borikánk március 06-án éjjel született. Ez egy keddi nap volt, szerdán reggel kellett volna befeküdnöm és az orvosom programcsászárt szeretett volna, hiába kértem, hogy ne programozzon, várjuk meg hadd induljon maga, de nem lehetett beszélni vele, mindig a protokollra hivatkozott, és a hegszétválás veszélyeivel volt elfoglalva. Előtte egy héttel hirtelen belázasodtam, légcsőhurut, torokgyulladás, köhögés, stb. Még a szülés napján is volt hőemelkedésem, és köhögtem, fújtam az orrom, nagyon féltem, hogy hogyan leszek a császár után ilyen állapotban. De mindegy volt Bori döntött, mert elindult este 5 körül itt volt nálunk Kriszti barátnőm és mondtam neki, hogy úgy érzem elindult a szülés, 10 perces fájásaim voltak, de én sem voltam benne biztos, hogy ez tényleg az-e vagy sem. Kriszti is csak nézett, hogy most akkor tényleg? És számoltuk a perceket. Még 7-kor is 10 percesek voltak, akkor megfürdettem a gyerekeket és lefektettem őket, megbeszéltük, hogy valószínű éjjel megszületik a kisbaba és én megyek a kórházba, jön át a mama. Amikor fenn voltam, akkor 3-5 percenként éreztem az összehúzódásokat. Fél9-kor megfürödtem, hajat mostam, hogy le legyen a gond a hajamról. Fél10-kor felhívtam a dokimat, hogy mi a véleménye, induljunk vagy várjunk még. Azt mondta azonnal indulás, megy ő is és akárhogy is vagyok (láz, köhögés stb) megoperál éjjel. Egyszerre értünk le a kórházba fél11-re, együtt mentünk fel a szülőszobára, rögtön megnyugtatott a jelenléte. Megvizsgált bő 1 ujjnyi voltam, azt mondta nem kell oxitocin sem, beöntés sem, rövid nst, katétert adtak, szúrtak egy vénát és már mentünk is a műtőbe. Vacogtam, féltem. 11.26-kor kezdte a műtétet, 11.30-kor sírt a baba. Mondta az anaesztes csaj, hogy kinn a feje, ekkor már hallottam, hogy sír, de a kis teste csak ezután jött ki. Megmutatták nagyon szép volt, gyönyörűnek láttam. Kicsit fájt az egész műtét, nem volt elviselhetetlen, de többször kérdeztem mikor végeznek már, mert a gyomrom körül iszonyatos nyomást éreztem, mondták, hogy nehezen jött ki a baba, és rá kellett nyomni, meghúzták a hashártyát azt érzem kellemetlennek. A doki mondta, hogy minden simán ment, nem volt gond a heggel, alig volt összenövés, ezért jól haladtak, viszont meconiumos volt a víz, úgyhogy időszerű volt a császár. 3080 gr lett és 53 cm. 38. hétre jött, 19.ére voltam kiírva. Na, majd folytatom, mert kellek...