2009. december 11., péntek

Már 3 napja alszunk. Döbbenet. Amióta Nata nem szopik éjjel, azóta alszik és nem is jön át. Most nem tudom, hogy a takony miatt nem tudok aludni, vagy azért mert hozzászoktam, hogy nem alszom.

Tegnap délután Krisztivel voltak a gyerekek. Úgy örültem, hogy Nata nem sírt nagyon ébredéskor.
Köszönöm Krisztikém!

Nata olyan sokmindent mond már. Nagyon édi.

Zsombikám ma egyedül vásárolt. Mert mindenképp egy darab szemes rágót akart. Én meg mondtam neki, hogy nem megyek be a boltba egy rágóért, ha kell neki menjen be érte. Mondta," jó, de anya adjál pénzt." Adtam neki 40 ft-ot. És bement. Én utánamentem meglesni, mit csinál, a pénztár mögül figyeltem. Eleinte nem is vett észre. Olyan édes volt, álltak a pénztárnál előtte 3-an, ő volt a 4. És mondta a mögötte álló néninek, hogy "anyuám megengedte, hogy vásároljak egyedül", mosoly, "ezt választottam, nézd!" és mutatja a rágóját. Amikor észre vett boldogan mosolygott. Én majd elolvadtam a gyönyörtöl, hogy milyen ügyes, okos nagyfiú már. Majd kifizette a rágót 5 ft volt , a pénztáros néni nagyon megdicsérte, aranyos volt. És utána megbeszéltük, hogy elmeséljük apának, mamának, Tibiéknek és Krisztinek is, hogy milyen ügyes volt.

Nincsenek megjegyzések: